Judit szubjektív

Önjelölt színikritikus

Önjelölt színikritikus

In memoriam G.Á.

2017. december 22. - bekejudit

Ez a poszt egy kicsit más mint a többi, ebben a posztban nem lesz szó sem filmről, sem színházról és legkevésbé sem muzsikáról. Ezt a posztot nem fogom megosztani a Facebookon, sem sehol, aki olvassa, az csendben emlékezzen velem Áronra és gyújtson érte egy gyertyát.

Ez a poszt emléket akar állítani egy 12 éves kisfiúnak, aki a tegnapi napon távozott az élők sorából. Egyszerűen felfoghatatlan, ami történt, most minden sivár, rideg, üres és fenyegető: hogyan történhetett meg ez Jézus születésnapja előtt 3 nappal ? Milyen Isten van az égben, hogy ezt engedte megtörténni? Miért volt szükség egy újabb angyalkára az égben, nincsen még ott elég? Miért kellett Áronnak meghalnia ???? Ugyanolyan kisfiú volt mint a többi: kedves, vicces, néha önfejű és beszólogatós, egy sportoló, vízilabdázó. De a kamaszos vagánykodásai ellenére mindig udvarias, jófej volt. Hogyan lesz képes tovább élni az édesanyja, akinek a földön nem volt semmi más az életében: a legfontosabb mindig a fia volt, érte élt, mindent érte tett és most nincs. És most meghalt. És most eltűnt és nem jön holnap és holnap után sem és örökre üres marad a padja az iskolában.

Kamilla, kérlek maradj velünk!!!

Áron, örökké a szívünk mélyén élsz  és mindig emlékezni fogunk rád örökkön örökké, míg a világ világ...

A bejegyzés trackback címe:

https://bekejudit.blog.hu/api/trackback/id/tr613518703

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása