• Zsuzsinak, szeretettel

Igazi léleksimogató ez a film, mindenkinek ajánlom aki szereti a szépen fotografált, lassú folyású, kissé szentimentális filmeket. Közismert tény  hogy Magyarország ezt az alkotást jelölte az Oscar díjért folyó versenybe - más kérdés, hogy a jelölő bizottság be fogja-e válogatni azon idegennyelvű alkotások közé, akik végül ténylegesen megmérettetnek az Oscar díjért folyó harcban. 

A történet maga nem túl tekervényes: két megtört szívű ember egymásra találását mutatja be és a szeretet csodálatos gyógyító erejét. Körner Aladár a negyvenes nőgyógyász a II. világháború haláltáborainak poklában elveszítette gyermekeit és feleségét, neki pedig ezzel a teherrel és egy vonalkóddal a bőrén kell tovább folytatnia az életet a túlélők minden gyötrelmével együtt. Ez az élet inkább csak létezésnek nevezhető mindaddig, amíg a főhőst a jó sorsa össze nem hozza a 16 éves Klárával, aki olyan érzéseket mozdít meg benne, amiről már rég azt hitte, hogy meghaltak. Klára szüleit és kishúgát veszítette el a háborúban, de ezzel egyelőre képtelen szembenézni. Nagynénje, Olga neveli, aki egy árvaházban talált rá, de a lány egyre csak elveszett szeretteit, édesanyját és édesapját várja vissza. Álmaiban még mindig látja szülei kedves arcát és minden áron a gyermeki létben próbál ragadni:16 évesen még mindig nem menstruál, ezért nagynénje orvoshoz viszi. Itt történik meg a két ember sorsfordító találkozása, majd a világban a helyét nem találó Klára cserfes naivitással ragaszkodni kezd az orvoshoz ,akit ő Aldónak nevez, az orvos pedig szintén azonnal valami furcsa módon kötődni kezd a lányhoz. A két főhős között szívet melengető apa-lánya kapcsolat bontakozik ki: valójában mindketten olyan mértékben sérültek, amit egy átlagos ember nem érezhet át és ezért van az , hogy egymásba kapaszkodva talán túlélik a túlélhetetlent.

Kép forrása: Facebook

A szereposztás kitűnő: Körner Aladár szerepében Hajduk Károlyt láthatjuk, akinek mélybarna tekintetében ott van minden, amit nem is mond ki: a mély szenvedés és az odaadó szeretet. Szőke Abigél Kláraként színes palettáját vonultatja fel az érzelmeknek: ő az aki nem tesz lakatot a nyelvére, ami a szívén az a száján! Kamaszos lázadása miatt az orvos találóan Süninek nevezi, hiszen mindig van egy két " kedves" mondata, amivel a környezete felé szurkál. A magának való orvos és a sündisznó állásba helyezkedett kamaszlány a filmvásznon a szemünk előtt szelídítik meg egymást: már-már erotikusan átszőtt viszonyuk még sem megy át egy kétes értékű Lolita történetbe, hanem mindketten rátalálnak arra az útra, amelyen egymást támogatva és el nem engedve, a borzalmak elszenvedése után, azt feldolgozva, de el nem felejtve a teljes élet lehetősége felé haladnak.

A történet lényegéből adódóan kevés hely jut a mellékszereplőknek, mégis kiemelést érdemel az Olgát alakító Nagy Mari alakítása, aki megértően viszonyul a néző számára először különösnek tűnő apa-lány viszonyhoz, és ösztönös szeretettel egyengeti a rábízott kamaszlány útját. Vannak olyan mellékszereplők akinek csak pár pillanat jut: Jordán Adél az anya szerepében mégis beragyogja a szívünket, Stefanovics Angéla pedig képes egy, tanárként elhangzott mondatával is megnevettetni a nézőket. 

A film optimista befejezése mindannyiunknak példát mutathat: a lehetelten helyzetekből is van kiút, a földön fekvő ember is fel tud állni, de ebben nagy segítség, ha egy másik lélek, egy társ, egy barát, akár egy szerelem támogatását el merjük fogadni. Sok sikert a filmnek és szurkolunk a további díjak elnyeréséért!